Életbe lépett Magyarország eddigi legkedvezőbb adórendszere, az egykulcsos, 16%-os arányos családi adózás. A lakosság kétharmada számára nem változik a gáz ára, jelentős változások lesznek a nyugdíjrendszerben, a családtámogatásokban, a közfoglalkoztatásban és megkezdődött Magyarország fél éves soros EU-elnöksége.

Egykulcsos, arányos, családi adórendszer

A legfontosabb és mindenkit érintő változás, hogy 2011. január 1-jével életbe lépett Magyarország eddigi legalacsonyabb, 16%-os egykulcsos adórendszere, amelynek köszönhetően mindenki keresetével arányosan adózik. Így az eddiginél jóval kevesebb adóteher terheli az eddig magasan adóztatott munkabéreket. A szabály egyszerű: aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik, és minél több gyermeket nevel valaki munka mellett, annál kevesebbet adózik.

Az új adórendszer legnagyobb nyertesei azok a munkavállalók, akik gyermeket nevelnek. Számukra jelentős támogatást jelent a családi adórendszer bevezetése - bruttó keresetüktől és a gyermekek számától függően - havi több ezer, de akár több tízezer forinttal marad több a fizetéskor a borítékban. A családi adólap-kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62. 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.

Az intézkedés hatására, egy átlagos munkabérrel rendelkező gyermeket nevelő szülő eddigi nettó fizetésénél akár 10-20%-kal is többet kaphat fizetéskor, illetve a többgyermekes családok többsége teljes mértékben mentesül a személyi jövedelemadó fizetése alól.

A január elsején életbe lépő új adórendszer gyermekkedvezményei 2011-ben több mint hatszázezer szülőt mentesíthetnek az adófizetés alól. Az egygyermekes szülők 58 százalékától, a két gyermeket nevelők 68 százalékától, míg a háromgyermekesek 98 százalékától nem kér személyi jövedelemadót az állam. Jövőre 456 ezer egygyermekes szülő dolgozhat majd bejelentett módon. Az érintettek közterhét - az adójóváírás mellett - a gyermekkedvezmény is csökkenti adóban kifejezve, havonta tízezer, évente összesen 120 ezer forinttal. Jövőre az egy kisgyermeket nevelők 58 százalékától egy fillért sem kér majd el az állam személyi jövedelemadó (SZJA) címén.

Az új adórendszer hosszútávon a családok támogatása és a munkahelyteremtés ösztönzése révén, Magyarország alapvető problémáiból való kitörést segítheti: a munkanélküliségből, a gazdasági megtorpanásból, és a demográfiai válságból.

Első teljes adóév a 10%-os társasági adóval

Tény, már fél éve, 2010. július 1-jén életbe lépett a társasági adó csökkentése, de 2011 lesz az első teljes adóév, amikor a hazai vállalkozások 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 % helyett mindössze 10 % -os társasági adót kell, hogy fizessenek.

Az egykulcsos adózás és a társasági adó csökkentésének köszönhetően 600-700 milliárd forinttal több marad a magyar lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Az adócsökkentés közel 262 ezer pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás terheit mérsékli. A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január 1-jétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke.

Az adócsökkentés eredményeképp Magyarország fogja nyújtani a legkedvezőbb adózási környezetet a kelet-közép-európai térségben, aminek kézzelfogható eredménye lesz a tőkevonzó képesség növekedése és az új munkahelyek teremtése.

Jelentős mértékben bővül az egyszerűsített beszámolót készítők köre

Az egyszerűsített beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja 2011. január elsejétől. Ezentúl egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek – akár a 2010-es évre is – a zártkörű részvénytársaságok, illetve azok a magyar leányvállalatok, akiknek fölérendelt külföldi anyavállalata van, és a nemzetközi szabályok szerint vonják bele a konszolidált beszámolóba.

Ezen túlmenően a naptári évtől eltérő üzleti évet választók is egyszerűsített beszámolót készíthetnek, illetve a külföldi cégek magyarországi fióktelepei is dönthetnek az egyszerűsített beszámolási formáról. Természetesen minden vállalkozásnak továbbra is figyelemmel kell lennie a számviteli törvény által meghatározott mértékhatárokra, mert ezek a feltételek továbbra is fennállnak.

Csökken a kamatadó mértéke, egyúttal az „adózási kiskapuk” bezárultak

2011. január elsejétől az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20%-ról 16%-ra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott „adózási kiskapuk” bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is.

A rendelkezés a számlákon lévő teljes összeget érinti, azonban a befizetések idejétől függetlenül csak a 2010. december 31-ét követő időszakra járó hozamból kell levonni a kamatadót.

Új lehetőség a hazai vállalkozásoknak

Az elmúlt félévben több a hazai vállalkozásokat segítő állami támogatású hitelprogramot indított a kormány. Január 1-jétől újabb, eddig égetően hiányzó lehetőség nyílik meg a hazai vállalkozások előtt: Széchenyi Önerő Hitel Program indul a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelése érdekében (a hitel maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű). Ez lehetővé teszi, hogy akár önerő nélkül vagy minimális önerővel kezdjen valaki sikeres vállalkozásba.

A Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel 2010. augusztus 1-jétől működik (a vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű). A Széchenyi Beruházási hitelprogram szeptember 1-jétől működik (maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében).

Nő a minimálbér

2011. január 1-jétől a minimálbér havi 78000 Ft, a garantált bérminimum havi 94000-Ft. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4-6%-os az ajánlott béremelés mértéke.

Akinek jövőre csökkenne a bére a közszférában, az kompenzációt kap

A kormány elkötelezett abban, hogy a minimálbér emelése mellett a közszférában is meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a közszférában dolgozó munkatársak egyikének se csökkenjen jövőre a rendszeres nettó jövedelme. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés.

A kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársak fizetését egy rendszeres havi kompenzációs összeggel egészíti ki, aminek hatására senkinek sem fog csökkeni a kézhez kapott nettó rendszeres jövedelme.

A gyermekes munkavállalók esetében a nettó keresetnövekedés a családi kedvezmény bevezetésével többségében biztosított. Amennyiben a gyermekes munkavállaló olyan alacsony keresettel rendelkezik, hogy nem tudja kihasználni a családi kedvezmény nyújtotta előnyöket, akkor ő is jogosulttá válik a kompenzációra.

A kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett (közalkalmazotti, köz- és kormánytisztviselői, fegyveres vagy igazságügyi) jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed.

A Kormány a fenti intézkedésével eléri, hogy a közszféra egyetlen munkavállalójának sem csökken a nettó havi jövedelme.

Egyszerűsödik a személyi jövedelemadó bevallás

2011. január elsejétől megnyílt a lehetősége annak, hogy a magánszemélyek a 2011. évi jövedelmeikről bevallás helyett adónyilatkozatot tegyenek. Az adónyilatkozat benyújthatóságát a személyi jövedelemadózás rendszerének egyszerűsítése, illetve az egykulcsos adórendszer bevezetése tette lehetővé.

Ezzel az intézkedéssel mintegy 3 millió magánszemélynek elegendő lesz egy 1 oldalas adónyilatkozatot beadnia, amelyben elismeri, hogy a munkáltatója megfelelően vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel.

Jelentősen egyszerűsödik a 2010. évi jövedelmekről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás is: a jelenlegi 36 oldalas nyomtatvány helyett csupán 12 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az adózóknak.

Családtámogatások

A kormány - vállalását betartva - 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. A kormány megteremtette az örökbefogadói GYES lehetőségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap időtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülők. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, heti 30 órás munkaidő mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidő mellett már nem.

A 35 éven aluli lakásszerző fiatalok részletfizetést kapnak

2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére.

Eddig a kérelmező fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre.

Átalakul a közfoglalkoztatás

Jelentős változások lépnek életbe 2011-től a közfoglalkoztatás területén. A változások alapja egy alapvető szemléletváltás: a közfoglalkoztatást a kormány áthidaló megoldásként kezeli, amelynek igazságosan, hatékonyan és átláthatóan működőnek kell lennie. A cél, hogy olyan közfoglalkoztatási rendszer működjön, amely nem hat az elsődleges munkaerőpiac ellen.

Megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (RÁT) és helyette bérpótló juttatás (BPJ) lesz. Ennek mértéke megegyezik a jelenlegi RÁT összegével, azaz a mindenkori öregségi nyugdíj minimuma, 28500 forint. 2011-ben legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie annak, aki a rákövetkező évben, 2012-ben bármilyen ellátásban szeretne részesülni. Ha valakinek nincs meg a 30 nap munkaviszonya, ezt a feltételt úgy is lehet teljesíteni, hogy hat hónapig munkaerő-piaci képzésben, programban vesz részt.

Az önkormányzatoknak a kormány lehetőséget ad arra, hogy rendeletben szabályozzák a saját lakókörnyezet rendben tartási kötelezettségét, és aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben, az nem lesz jogosult ellátásra. Jelenleg csak a végzettségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkát köteles elvállalni a munkanélküli. Ez jövőre megváltozik, és köteles elfogadni a munkaügyi szervezet által felajánlottat is.

Jövőre bővül a közfoglalkoztatásban résztvevő munkáltatók köre is. Januártól a cégek - ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeretnének foglalkoztatni - a vállalkozásban, akkor maximum 8 hónapig a bruttó bér- és járulék 70 százalékát kaphatják meg támogatásként, és ez 4 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel társul. A Start és a Start Extra kártyának a kedvezményeit is lehetőség lesz igénybe venni a továbbfoglalkoztatási 4 hónap alatt.

Az önkormányzatokon kívül az egyházak, a civilszervezetek és a kisebbségi önkormányzatok is lehetőségük lesz pályázni a közfoglalkoztatás keretében.

Az új közfoglalkoztatási program három fő elemet - az országos, illetve az önkormányzati 6-8 órás, valamint az önkormányzati 4 órás rövidebb idejű közfoglalkoztatást - tartalmaz. Bizonyos esetekben az önkormányzati közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó dologi kiadásra is biztosítanak egy meghatározott keretet.

A 2011-re áthúzódó közmunkaszerződéseket az önkormányzatok 2011. február 28-ig ezt alkalmazhatják, ezután pedig az új finanszírozási modell alapján kell szerződést kötniük az érintettekkel.

Kedvezményes a nők részmunkaidős foglalkoztatása

Január 1-jétől azok munkaadók, akik készek részmunkaidős foglalkoztatást is nyújtani a nőknek eddigi 27%-os TB járulék helyett mindössze 20%-os járulékot kell, hogy fizessenek. A kormány azt reméli az intézkedéstől, hogy a nők foglalkoztatási esélyeit javítani tudja és azoknak a női munkavállalókat is képes munka lehetőséget juttatni, akik eddig pl. a gyermeknevelés mellett nem tudtak részmunkaidőben munkát vállalni. Az intézkedés részben összefügg a gyes feltételeinek megváltoztatásával: a gyes ismét 3 év, és heti 30 órában munka vállalható mellette.

Nyugdíjak: nyugdíjemelés, nők nyugdíjazás, nyugdíjak megmentése

Nyugdíjemelés

2011. január 1-jétől többet hoz a postás, ugyanis infláció fölött, 3,8%-kal emelkednek a nyugdíjak.

Nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása

Ugyancsak a kormány egyik fontos és teljesített vállalása, hogy 40 év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet, az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az Országgyűlés. Az új törvény egyszerre ismeri el a nők munkában és gyermeknevelésben való helytállását. Januártól az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult - az életkortól függetlenül - az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő legfeljebb 8 évig (a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött időszak). Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.

Azok az édesanyák, akiknek súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, elegendő a 40 év helyett 30 év jogosultsági időt igazolni.

A jogosultsági időbe nem számít a tanulmányi idő, a munkanélküli ellátás és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe.

Az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet.

Nyugdíjrendszer átalakítása

A mostani és jövőbeni nyugdíjak biztonsága érdekében 2011-ben megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása. Megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, és ezzel együtt a kormány megszünteti a magánnyugdíj-pénztárakba történő átutalásokat. A munkavállaló választhat, hogy az állami nyugdíjrendszer tagja lesz, vagy önkéntes alapon magánnyugdíj-pénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Ezeket kiegészítheti még önkéntes megtakarításokkal.

Az intézkedés célja, hogy az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát a kormány megszüntesse, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így a mostani és jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját megvédje.

A nyugdíjjárulékból keletkező bevételeket a kormány kizárólag két célra használja fel. Az első, hogy „nyugdíjat a nyugdíjra” elv mentén a kormány a nyugdíjjárulék származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítja. A másik fontos cél, hogy a kormány e bevételeket az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben elszabadult államadóság csökkentésére fordítja.

Annak a munkavállalónak, aki önkéntes magánnyugdíj-pénztári tag szeretne maradni, 2011. január 31-ig kell nyilatkoznia erről és munkáltatójukat is értesíteni. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét, és a magánnyugdíj-pénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.

Új gázár-szabályozás: nem lesz gázáremelés a lakosság kétharmadánál

2011. január 1-je a korábbi évektől eltérően új a tekintetben is, hogy a lakosság nagy részénél egyáltalán nem emelkedik a gáz ára, 1200 köbméteres fogyasztásig a kormány fenntartja az ármoratóriumot. A 2011. január 1-jétől életbe lépő rendszerrel a kormány célja garantálni, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne emelkedjenek. A 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot.

Az elmúlt 8 év után, amikor minden egyes év elején görcsbe rándulhatott a fogyasztók gyomra, az idei január némi fellélegzést adhat, ugyanis a kormány beavatkozásának, illetve az életbe lépő új sávos gázár-szabályozásnak köszönhetően a lakosság jóval védettebb az irracionális gázáremeléstől.

A fogyasztók 57%-ánál (1200 köbméter fogyasztásig) egyáltalán nem változik a gáz ára. A fogyasztók 9%-ánál (1200-1500 köbméter között) is csupán minimális 0,7%-os növekedés várható. Ebbe a két kategóriába (tehát a fogyasztók összesen 66%-ba) esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó magyar családok tetemes része.

A többi (1500 köbméter fölötti) fogyasztó esetében sem éri el sehol az árnövekedés a kétszámjegyű mértéket.

Ezzel kapcsolatban fontos azt is tudni, hogy 2011. április 30-ig nem változik a jelenlegi gáz- és távhő ártámogatási rendszer. Azok a szociálisan rászorultak, akik 2010-ben jogosultak voltak az energiaár támogatásra 2011. április 30-ig automatikusan jogosultak maradnak, vagyis nekik januárban ez ügyben nincs szükség ügyintézésre. 2011 szeptemberétől azonban megváltozik az energia-ártámogatási rendszer, beépül a lakásfenntartási támogatásba, és hagyományos fűtésre (pl. szén és fatüzelésre) is igénybe vehető lesz, áprilist követően új kérelmek beadására lesz szükség, amelyeket az eddigi gyakorlattól eltérően az önkormányzatok fognak elbírálni.

98%-os végkielégítési különadó

Ahogy arról már sokat lehetett hallani, a közpénzből fizetett többmilliós végkielégítések megszűnnek, és a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98%-os adót kell fizetni. A szigorú szabályt 2010. december 30-tól kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érintett munkáltatók (pl. költségvetési intézmények) ezentúl eleve levonják az esetleges nagy összegű végkielégítés összegéből az adót.

Kettős állampolgárság

2011-ben Magyarország megnyitja a lehetőséget a határon túli magyarok számára, hogy kettős állampolgárságot szerezzenek. Az Országgyűlés májusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amellyel bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező. Az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jétől alkalmazandó.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete, és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A magyar állampolgárságot egyéni kérelemre lehet igényelni az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, továbbá minden megyeszékhelyen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ottani igazgatóságainál és az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan. A kérelem benyújtásához szükség van a kérelmező anyakönyvi kivonatára - ha házasságban él, akkor az ezt igazoló okiratra is -, és csatolni kell egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek vannak magyar felmenői. (Ez lehet a magyar állampolgárságú szülő, nagyszülő, dédszülő születési anyakönyvi kivonata, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat.) A kérelemhez mellékelni kell egy kézzel írt magyar nyelvű önéletrajzot is.

Az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a www.allampolgarsag.gov.hu címen érhetők el.

Médiaszabályozás

A januártól életbe lépő új törvény hatálya kiterjed a hírportálokra, internetes újságokra is. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is. A sok vitát kiváltó médiatörvénytől az Országgyűlés a közszolgálati média helyzetének javulását, a kereskedelmi szolgáltatóktól a közönség jogainak fokozottabb figyelembevételét reméli. Az új médiatörvény új szabályokat vezet be a kiskorúak és gyermekek védelmében, bevezeti pl. a hatos karikát. Szabályozza a kötelező európai tartalom mennyiségét, védi a családokat és rendelkezik a nemzeti értékek bemutatásáról.

EU-elnökség

2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. A magyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika. A magyar elnökség honlapja: www.eu2011.hu

Liszt Év

2011-ben ünnepeljük Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját, az emlékév szorosan kapcsolódni fog az EU - elnökség ideje alatt a magyar kultúra bemutatásához. Liszt Ferencet Magyarország az első igazi európai muzsikusként kívánja bemutatni számos kulturális program keretében.

Kormányhivatalok alakultak, felgyorsul a közigazgatás, társadalmi részvétel a jogalkotásban

Január 1-jétől a főváros és megyei közigazgatási hivatalok jogutódjaként létrejönnek a kormányhivatalok, a kormány általános hatáskörű területi szervei. A hivatalok összehangolják és segítik a kormány munkáját. A hivatalok megalakulásával párhuzamosan az ország 29 pontján megkezdik működésüket a Kormányablakok (www.kormanyablak.gov.hu), amelyek az ügyfeleket segítik az állami hatóságokhoz tartozó ügykörökben. A kormányablakok célja, hogy az ügyfelek egyszerűen és gyorsan intézhessék ügyeiket. Létrehozásukkal Magyarország Kormányának célja az ügyfeleket szolgáló jó Állam megteremtése. A kormányablak széleskörű tájékoztatást nyújt arról, hogy ügyét mikor, hogyan és melyik hatóságnál intézheti; felvilágosítást ad arról, hogy az adott ügyben milyen kérelmet, formanyomtatványt szükséges előterjeszteni; segít a szükséges formanyomtatványok kitöltésében, a csatolandó dokumentumok ellenőrzésében.

Felgyorsul a közigazgatási eljárások ügyintézése is, ugyanis 2011. január 1-jétől ugyanis naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket. A változás összhangban áll a kormányprogramban rögzített célokkal miszerint a kormány a közigazgatás rendszerét hatékonyabbá, ésszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni, az állampolgárokat és a gazdasági szereplőket gyorsabb, hatékonyabb ügyintézési menettel kívánja segíteni. A naptári napban való számolás bevezetésével "sebességet vált" a közigazgatás, egyszerűsödik az ügyintézés, mivel így nem húzódnak el annyira az ügyek, ez az ügyfelek érdekeit szolgálja, szemben az eddigi gyakorlattal, mely a hivataloknak kedvezett, mert például egy 3-4 napos ünnep során ennyivel kitolódott az ügyintézési határidő és kiszámíthatatlanná tette az ügy menetét. A hivatalok számára így ugyan rövidebb idő áll rendelkezésre, de a munkaerő átcsoportosításával lényegesen hatékonyabban tudnak dolgozni. A javaslat kiterjed adminisztratív kötelezettségekre is, vagyis például az ügyfelet terhelő adatbejelentés esetében is naptári napokban kell a jövőben számolni.

Életbe lép a jogalkotás folyamatáról és az abban való társadalmi részvételről szóló két új törvény, amely tartalmazza az előkészítés során alkalmazandó társadalmi egyeztetés keretszabályait. A kormány célja a közjó előmozdítása, a közérdek messzemenő szem előtt tartása, ennek érdekében kívánatos, hogy a társadalom legszélesebb rétegeinek legyen lehetősége arra, hogy a jogszabályok előkészítése során kifejezhesse véleményét, észrevételeit, javaslatait a készülő jogszabállyal kapcsolatban.

Január elsejétől tilos előzniük a nehéz tehergépkocsiknak

A kormány döntése alapján a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikkal és vontatókkal (ezek járműszerelvényeivel) az azonos irányban két forgalmi sávval rendelkező magyarországi autópálya- és autóútszakaszokon reggel 6 és este 22 óra között előzni tilos. A KRESZ 2011. január 1-jén hatályba lépő módosítása a Magyar Közlöny legutóbbi, 190. számában jelent meg

Ha egy kamion az alacsony sebességkülönbség ellenére egy másik előzésébe kezd, hosszú perceken és kilométereken át eltarthat, amíg végre elé tud kerülni. Eközben a két jármű mögött számos gyorsabb autó torlódik fel, és kényszerül végigvárni a nehézkes, sokszor indokolatlan és nem egyszer veszélyes manővert. A kormány e kockázatos gyakorlat visszaszorítása érdekében vezeti be az előzési tilalmat a tehergépkocsik egy körére, mintegy 1200 kilométernyi útszakaszokra, a nappali órákra. Az érintett járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy, szintén a tilalom hatálya alá tartozó járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.

A jogszabályi tilalom a háromsávos utakra (pl. M1, M3 több kapaszkodósávos szakasza, M7 Székesfehérvár-Budapest irány) nem terjed ki. Az egyes túlterhelt szakaszokon érvényes, szigorúbb (a 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművekre vonatkozó, időkorlát nélküli) tiltást táblák jelzik.

A rendelkezés a közlekedés megkönnyítését és biztonságosabbá tételét szolgálja. Bevezetésével a gyorsforgalmi utakon csökkennek az eljutási idők, nő a haladási sebesség az előzősávban, mérséklődnek a baleseti kockázatok. Az új szabály a tranzitforgalomban Magyarországon áthaladó külföldi kamionok forgalmat lassító előzéseit is visszafoghatja.

A tehergépjárművek az időjárási viszonyoktól függetlenül az egyik legkomolyabb baleseti veszélyforrást jelentik a közutakon. Közlekedésük kockázata meghaladja más járművekét, a kamionokhoz képest a közúti közlekedés más résztvevői lényegesen védtelenebbek. A nehéz tehergépjárművek előzési manőverei a járművek nagy tömege, az előző és előzött jármű többnyire alacsony sebességkülönbsége miatt kiemelten veszélyesek. A balesetek során nagyobb mértékben rongálódnak a járművek, így a bekövetkező személyi sérülések is jellemzően súlyosabbak.

Adó-visszaigénylés a kereskedelmi gázolajra

2011. január elsejétől a kormány az árufuvarozók és a személyszállítást végzők megsegítése érdekében létrehozta a kereskedelmi gázolaj intézményét. Az intézkedéssel lehetővé vált az érintett szektorok részére a kereskedelmi gázolaj utáni részleges jövedéki adó-visszaigénylést, literenként 6,50 Ft mértékben.

Adó-visszaigénylésre az a gépjármű üzembentartó jogosult, akit a vámhatóság e célból nyilvántartásba vett. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal az első adó-visszaigénylés benyújtása előtt kell a vámhatósághoz benyújtani. A 2011. első negyedévére vonatkozó adó-visszaigénylési szándék esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-ig kell benyújtani a vámhatósághoz.

Hatékonyabb korrupció elleni fellépés

A kormány korrupció ellenes intézkedései részeként lép életbe, hogy az ügyészség hatáskörét növelte a kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. Továbbá az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A kormány e feladatra a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán létrejövő Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelöli ki. Ez a szerv végzi a kifogástalan életvitel ellenőrzését, a megbízhatósági vizsgálatot, valamint a kormányrendeletben meghatározott bűncselekmények felderítését.

Kétezer katona lép munkába januártól

Több mint kétezer fővel felállítják a tartalékos rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben esetleg bekövetkező katasztrófákra még nagyobb erőkkel, még hatékonyabban tudjanak reagálni – mondta Hende Csaba Győrött. A honvédség tartalékereje január 1-jétől átveszi a katonai objektumok, laktanyák őrzés-védelmét.

APEH helyett NAV

2011. január 1-jétől az APEH és a VPOP összeolvad, az új adóhatóság neve Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kormány célja, hogy a jelenleginél magasabb minőségben, szolgáltatóbb jelleggel működjenek a hatóságok, valamint olcsóbban és hatékonyabban végezzék feladataikat.

Társasházak

December 23-án szavazott az Országgyűlés a társasházakról szóló törvény módosításáról, amely szerint a társasház a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni.

A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma – így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló, vagy tiltó határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és indokolását.

Mindezekhez kapcsolódóan a javaslat feljogosítja az önkormányzatot, hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetőleg ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.

Annak érdekében, hogy a közös költség-tartozások minél gyorsabban megtérüljenek, a módosított rendelkezések a korábbi 6 hónapnak megfelelő hátralék helyett már a 3 hónapnak megfelelő hátralék esetén lehetővé teszi az adós ingatlan-tulajdonára történő jelzálogjog bejegyzést és ennek ismétlését.

Egyéb változások:

Olcsóbb lesz a hangos-könyv

Jövő évtől a hangos könyvek kedvezményes, ötszázalékos áfa-kulcs alá esnek.

Közterületek szabályozása

A törvénymódosítás újradefiniálja a közterület fogalmát és közterületként határozza meg a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterületet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az épített környezet elemei között határozza meg a közterület fogalmát is, amelyet csak a rendeltetésének megfelelő célra és módon szabad használni. A közterület rendeltetése lehet: a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.), a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének, továbbá a zöldfelületek kialakításának biztosítása.

A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg. Az Étv. módosítása lehetőséget biztosít arra is, hogy önkormányzati rendelet 2011. január 1-jétől a település belterületi közterületének a felsorolt vagy jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilvánítsa.

A törvénymódosítás az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII. 14.) AB határozata értelmében 2011. január 1-jétől megszűnteti a kártalanítási szabályok körében felmerült joghézagot. A rendelkezés meghatározza, hogy a fővárosban a tulajdonos kártalanítási igényét – választása szerint – a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli.

A módosítás szűkíti a fennmaradási engedély megadásának esetkörét. A szabálytalan építkezések ügyében pedig az építésügyi hatóság számára biztosított egy éves szubjektív elévülési idő két évre emelkedik, amely a hatóságok számára kellő időt biztosít a tényállás tisztázására.

Változnak a hagyatéki eljárás szabályai

A hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítására azért volt szükség, mert az erre vonatkozó új szabályokat tartalmazó, az előző kormány által összeállított Ptk. nem lépett hatályba alkotmányellenesség miatt. A mostani változások között szerepel, hogy ha az elhunytnak az állampolgárságon nincs más kapcsolata az országgal, az öröklésben érdekeltek kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara dönthet abban, hogy ki legyen az illetékes az eljárás lefolytatásában. A gondnok tevékenységét a hasonló feladatot végző zár-, ügy- és eseti gondnok látja majd el. A bíróságokra, vállalkozásokra és jogi képviselővel eljárókra nézve csak 2012. július 1-jétől kötelező az elektronikus kézbesítés, de nem változtat azon, hogy a közjegyzők és a hatóságok 2011. januárt 1-jétől szabadon választhatják meg, hogy a postai vagy elektronikus kézbesítési módszert alkalmazzák.

3 kisadó szűnik meg

A már nyáron elfogadott gazdasági tárgyú törvénycsomag tartalmazta a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 10 kisadó megszűntetésére vonatkozó szabályokat, ezek közül 7 már megszűnt, további 3 adót pedig 2011. január 1-jétől nem kell fizetni, ezek a vállalkozók kommunális adója, az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás.

Ügyvédi kamarai tagság

A törvény előírja az ügyvédi kamarai tagság megszerzéséhez szükséges feltételek szigorítását. A kamarai tagság további feltétele legalább egy év ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat a korábban hatályban levő feltételek mellett.

Rendészeti tárgyú törvények változása

A hatékony állami, kormányzati működés, a polgároknak nyújtott szolgáltatások szakmai színvonalának további javítása csak az állam működési viszonyrendszerének új alapokra helyezésével érhető el. A kormány elkötelezett célja, ahogyan az már a kormányprogramban is szerepelt, a rendőrök által elkövetett visszaélések, korrupciós ügyek, bűncselekmények tűrhetetlenek, ezért ezeket fel kell számolni. A törvény célja a feladat-ellátás hatékonyságának a növelése, a szervezeti rendszerben meglévő párhuzamosságok megszüntetése és az államigazgatás tisztaságának növelése.

Szigorúbb büntető tárgyú törvények

Az új törvény fogolyszökésnek minősíti a lakhelyelhagyási tilalmat és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegését. Módosította a büntetőeljárásról szóló törvényt úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben - ha azok a megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el, és az bűnfelderítési érdeket szolgál - a feljelentést el lehet utasítani, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz. Az ügyész igénybe veheti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eszközeit is, ez a rendelkezés komolyabb fellépési lehetőséget teremtett a korrupció elleni küzdelemben.

Tájékoztatás a nagycsaládosok számára igényelhető gázárkedvezményről

A nagycsaládosoknak 2011. február 28-ig kell jelezniük a gázfogyasztással összefüggő kedvezményre vonatkozó igényüket a Magyar Államkincstár felé – a támogatás, megítélését követően, 2011 januárjától érvényes

A kormány által jóváhagyott sávos gázár-változás elvének megfelelően a lakossági fogyasztók esetében éves fogyasztásra számolva 1200 m3 földgáz az ármoratórium elrendelésekor életben lévő árakon kerül értékesítésre, míg az efölött felhasznált gázmennyiségre árváltozás került meghatározásra – erről rendelkeznek a gázárak képzéséhez kapcsolódó részletszabályok. A kormány intézkedésének köszönhetően a lakossági fogyasztók 66 százalékánál semmilyen, vagy csak minimális gázáremelkedés várható 2011. január 1-től.

A szabályozás a sávos rendszer mellett bevezeti a nagycsaládosokat megillető kedvezményt, amit a három vagy annál több gyermeket nevelő család, vagy nevelőszülő vehet igénybe. A kedvezmény mértéke három gyermekig 200m3/év gyermekenként, a negyedik gyermektől pedig gyermekenként 300m3/év. Az önálló felhasználási hellyel, fogyasztásmérővel rendelkező nagycsaládos háztartás a kedvezményt „természetben” kapja meg, azaz a fentiekben bemutatott sávos rendszerrel összhangban a kedvezményes árú 1200 m3 fogyasztási földgáz-mennyiség növekszik meg a kedvezmény szerinti mennyiséggel.

Az önálló számlával, fogyasztásmérővel nem rendelkező lakásokból álló lakóépületben (társasházban) élő nagycsaládos háztartás a fenti kedvezményt a társasház számlájában érvényesített – a gyermekenkénti mennyiségnek megfelelő – mértékű pénzbeli kedvezmény formájában veheti igénybe. A kedvezménynek a családhoz történő eljuttatásáról a közös képviselő köteles gondoskodni a szociális gázár-támogatási rendszerben megszokottakhoz hasonló módon.

A nagycsaládos kedvezményre vonatkozó jogosultságot a Magyar Államkincstár kérelemre határozatban állapítja meg. A kedvezmény 2011 januárjától jár majd a nagycsaládos fogyasztóknak. Az igénylőlapokat a Magyar Államkincstár 2011. január 15-ig juttatja el az érintett nagycsaládos fogyasztókhoz, akik a kérelmet a 2011. február 28-ig nyújthatják be a Magyar Államkincstár területileg illetékes kirendeltségéhez, ahol azokat március 31-ig bírálják majd el.

A társasházak esetében a lakossági fogyasztók körében érvényes árkategóriák nem alkalmazhatóak, ugyanis a társasházak fogyasztása olyan mértékben haladja meg az 1200 m3-es földgáz-mennyiséget, ami összességében a lakossági fogyasztók körében általánosan alkalmazott díjszabások esetén aránytalan árnövekedéshez vezetne. Erre tekintettel a társasházak esetében önálló, 4,9 százalékos átlagáremelést biztosító díjszabás bevezetésére kerül sor.

Fontos hangsúlyozni, hogy a korábban leírtak miatt a társasházaknak az 1200 m3 fogyasztásra vonatkozó kedvezmény alóli kivonása nem negatív diszkrimináció, hanem részükre ily módon - speciális díjszabás bevezetésével – valósítható meg az arányos és méltányos árnövekedés.

Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)