RSS

Sopron, ...°C
2023. március 22, szerda, Beáta, Izolda

Politika

Soproninapilap » Politika » A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

2023.02.14.

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

hirdetés

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

Flourish logoA Flourish chart

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek

Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...

hírek innen, onnan

Cristiano Ronaldo még mindig a manchesteri kirúgásával kapcsolatban magyarázkodik

A portugál focista az Eb-selejtezők előtt az elmúlt hónapjairól is nyilatkozott.

Liam Neeson szívszaggató fogadalma: annyira szerette feleségét, hogy halála után is hűséges maradt hozzá

Liam Neeson igazi nőfaló volt, amik meg nem ismerte a szépséges Natasha Richardsont.

6 arborétum, ami tavasszal és nyáron a legszebb

Csodaszép helyen lakunk, ezért akármerre is indulunk el, arborétummal felérő látványban lesz részünk. De még mi is úgy döntöttünk,...

Horror a tengerparton: elszabadult állatok támadtak az emberekre – Videó

Egy egyéves kisfiút is megtámadtak a bevadult állatok.

Dobrev Klára a brit munkáspárt vezetőjével találkozott Londonban

Magyarország és Nagy-Britannia közös problémáiról egyeztettek.

Így vertek át rengeteg időst külföldi csalók: nagy pénzeket gombolt le róluk a bűnbanda

A csalók fő célpontjai az Egyesült Államokban élő idős orvosok, professzorok és üzletemberek voltak.

Erre érdemes figyelni síeléskor: milliókkal is beljebb lehetünk

A felpörgő infláció ezt a piacot sem kímélte.

Kína jelentős dologban érte utol a nyugati országokat

A hatalmas országban még mindig küzdenek a koronavírus-járvánnyal, és semmilyen külföldi vakcinát nem lehet használni, így mRNS-oltást...

Lehet, hogy vége a kamatemelésnek, esik a dollár

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 25 százalékkal emelte meg az amerikai alapkamat mértékét, ami így 5 százalék lett. A...

Első eredmény a Putyin-Hszi találkozóról: együttműködés az atomenergia terén

A gyorsneutronos reaktorok fejlesztéséről, a nukleáris üzemanyagciklus zárásáról írt alá hosszú távú együttműködési...

Vilmos herceg titkos látogatást tett a Lengyelországban állomásozó brit csapatoknál

A brit trónörökös a rzeszówi támaszponton csaknem száz kilométernyire volt az ukrán határtól, ahova a legtöbb nyugati fegyver érkezik,...

Lassan is leírták, hogy az MLSZ is értse: nem oké a Nagy-Magyarország-térkép a válogatott mérkőzéseken

A románok szóltak, hogy az MLSZ tévedett. (Sport)

Sport

Felcsattant a román sajtó: Hihetetlen! Hazudtak a magyarok?!

A történelmi Magyarországot ábrázoló drapériák ügyében továbbra is forrnak az indulatok.

Itt van Bognár György újabb paksi csodája - hogy lehetséges ez az MTK-s bukás után?

Volt válogatott focistát, edzőt, szakértőt kérdeztünk arról, mi az, amit Bognár tud?

Feljelentéssel fenyegetőzik a román szövetség a történelmi Magyarországot ábrázoló zászlók miatt

Úgy tűnik, ez egy végtelen történet: a román szövetség közleményt adott ki a történelmi magyarországos zászlók ügyében.

Óriási botrány a Chelsea-nél, kirúghatják a sztárfocistát

Felháborította a londoni klubot a csatár viselkedése.

Ismét Liu lesz a világelső Swiatek ellenfele

Az amerikai Claire Liu lesz a világelső lengyel Iga Swiatek első ellenfele a Miamiban zajló keménypályás tenisztorna női versenyében.

Őrjöngenek a románok a Nagy-Magyarország-térkép miatt

A magyar szövetség keddi bejelentés hatalmas felzúdulást váltott ki a román politikai életben és a futballvilágban.

Balhé a franciáknál, Griezmann rögtön visszavonul, ha ez megtörténik

Vannak helyzetek, amikor nem tudsz mindenkinek megfelelni, de vajon kit kéne választani?

A Real Madridnál bekövetkezhet, amire nagyon kevesen gondoltak: visszatérhet José Mourinho

A spanyol sajtó arról ír, hogy José Mourinho visszatérhet a Real Madridhoz.

„Zsaroltak és megaláztak” – a Fradi sztárja kikerült a válogatottból

Kettős szerepe félreértésre adott okot.

Kirúgták az Újpest edzőjét, már meg is van az utódja

Visszatérhet a lila-fehérek korábbi edzője, aki kétszer is Magyar Kupát nyert a csapattal.

Az MLSZ és a focikapitány is reagált a megalázott Fradi-focista ügyére

A szövetség szerint egy új szerkezetű, megfiatalított csapat kialakításán dolgoznak és ennek esett ádozatául a játékos.

Rendőröknek kellett kimenekíteni Messit egy étteremből - videó

Elképesztő tömeg rohamozta meg a világbajnok focistát.

Bulvár

Az egész internet Vlagyimir Putyinon nevet: Remegve kapaszkodott a székébe, miközben a kínai elnökkel beszélt

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogatott, azonban a két nagyhatalmú politikai vezető egyik beszélgetése kínos pillanatokba fulladt, amin most a fél internet nevet.

Nincsenek szavak arra, ami a 4-es metrón történt: futótűzként terjed a neten a videó, az egyik utas is megszól...

"A környezetemben ülők közül mindenki felfigyelt rájuk..."

Döntött az Orbán-kormány, nagy változás jön a boltokban – Itt vannak a részletek!

Döntött a kormány a rovarfehérjés ételekről. A rendelet két nap múlva lép hatályba. Megjelent a Magyar Közlönyben az agrárminiszter rendelete, amelynek lényege, hogy módosítja az élelmiszerek jelölési szabálya

Ők kérhetik az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását

Aki dolgozott a korhatár előtti ellátás mellett, például annál jöhet szóba.

Te is szedsz ilyen gyógyszert? 50 százalékkal növelheti a demencia kockázatát

Kutatók szerint ennek a gyógyszernek a rendszeres szedése komoly hajlamosító tényező lehet a demencia szempontjából.

Hosszú Katinka kommentelője: „Hát te nem vagy szép kismama. Te jó ég. Egy bálna.”

Aki nem szül, szégyellje magát! Aki szül, az szégyellje a testét? Hosszú Katinka várandós fotói kapcsán írta meg véleményét Csepelyi Adrienn. #HosszúKatinka #kismama #terhes #testszégyenítés