Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők
A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.
- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?
- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.
- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?
- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.
- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?
- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.
- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…
- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.
- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?
- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.
A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.
Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft
2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft
3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft
4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft
5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft
6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft
Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft
2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft
3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft
4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft
5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft
6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft
7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft
A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.
Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.
Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.
- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…
- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.
- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?
- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.
- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.
Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]
- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?
- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:
- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.
- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.
- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.
M. Z.
hírek innen, onnan
Megérkeztek a legfrissebb adatok a magyar gyerekek mentális egészségéről
Az október 10-i Mentális Egészség Világnapja idén is jó alkalom arra, hogy átgondoljuk, hogy vannak valójában a magyar gyerekek és...
Sallai Roland a kispadról nézte csapata vezetését, aztán a Barcelona percek alatt fordított és elhúzott.
Megtorpant a török lendület az érvénytelenített találat után A Galatasaray bátor letámadással kezdte a találkozót,...
Ha csekken fizeted az áram számlát, tudnod kell erről a változásról
Megérkezik a villanyszámla, előkerül a csekk, aztán irány a posta – sok háztartásban ma is így rendezik az áram díját. Az elmúlt...
Hiába kért rá nyolc év börtönt az ügyészség, Völner Pál fegyelmi ügyében váratlan lépésre szánta el magát a kamara
Elévülés miatt lezárt előzetes vizsgálat a Budapesti Ügyvédi Kamaránál A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa...
A novemberi nyugdíjat már így utalják
Van, aki a bankszámláját figyeli, más a postás érkezéséhez igazítja a bevásárlást. A nyugdíj kifizetésének módja a mindennapi...
A látáskutatás legnagyobb díját kapta meg a Semmelweis Egyetemmel is együttműködő dr. Roska Botond
A látás helyreállítását célzó optogenetikai terápia fejlesztésében elért eredményeiért vehette át az António Champalimaud Vision...
Aston Martin V12: a világ legerősebb sorozatgyártású orrmotoros autója
A mindössze 150 példányban készülő különleges modell a teljesítményt, a motorsport autóépítési filozófiáját és a digitális...
Magyar Péter megszólalt Baka András új jelöltjéről, a gyermekvédelmi törvényről és a fóliázásról
A miniszterelnök szerint a Fidesz és a Mi Hazánk olyat tett, amire nincs bocsánat.
Magyar Péter: Macron Budapestre jön október 23-án, már készül az új gyermekvédelmi törvény
A miniszterelnök a dolgozószobájában adott interjút.
Németh Balázs szerint Magyar Péter magához rendelte a házelnököt, Forsthoffer Ágnes kiakadt
Forsthoffer hosszú posztban reagált az ellenzéki képviselő róla szóló videójára.
Jön az ősz leglátványosabb csillaghullása, óránként akár 15 hullócsillagot is láthatunk
Október 21-ről 22-re virradó éjszaka tetőzik az év egyik leggyorsabb hullócsillagait produkáló meteorraja, az Orionida.
BL-kedd: Sallai visszatért a Barca ellen, a Bayern botlásánál csak az Interé volt nagyobb - eredmények
Willi Orbán (RB Leipzig) kezdőként, Sallai Roland (Galatasaray) csereként kapott helyet csapatában a keddi BL-ben, míg Gulácsi Péter - aki...
Sport
A szerény Cristiano Ronaldo nem fogta vissza magát: Én vagyok minden idők legjobb játékosa. Pont
Cristiano Ronaldo elmondta, hogy kire teszi a voksát a goat-vitában.
Lecsapott az UEFA: súlyos büntetést szabott ki a magyar válogatottra
Nem maradt következmények nélkül a magyar szurkolók cselekedetei.
Bajnokok Ligája: ezek a meccsek jönnek ma, akár 3 magyar válogatott játékosnak is szurkolhatsz
Kedden kilenc mérkőzést rendeznek a labdarúgó Bajnokok Ligája alapszakaszának második fordulójában.
Változott a magyar labdarúgó-válogatott Georgia elleni mérkőzésének helyszíne
Az eredetileg megjelölt aréna helyett körülbelül feleakkorában rendezik meg a találkozót.
Eszelős hajrá, három gól a 92. és a 100. perc között
Futballthriller a La Liga 8. fordulójának zárómeccsén.
Szoboszlai újabb vizsgálatokon esett át, kiderült, mennyire súlyos a sérülése
Újabb fejlemények érkeztek Szoboszlai Dominik állapotáról, miután sérülés miatt kérdésessé vált a szereplése. A magyar középpályás helyzete most tisztább lett, de a visszatérésének pontos időpontja továbbr
Fegyveres rablás áldozata lett otthonában Gulácsi Péter
Az incidens miatt nem lép pályára a Bajnokok Ligája-mérkőzésen.
Beolvasott az MLSZ-nek, borította a bilit a magyar válogatott labdarúgó
Nem érzi a megbecsültséget.
Rakétát lőttek ki a húszi lázadók Ronaldóék mérkőzésekor, pánikhangulat a stadionban
Már csak 19 gól hiányzik a bűvös ezerhez.
A Liverpool szurkolók ott ütöttek, ahol fáj: a győzelem ellenére nem lehet teljesen boldog a Manchester City
A Liverpool szurkolók ott ütöttek, ahol fáj: a győzelem ellenére nem lehet teljesen boldog a Manchester City! Súlyos rigmusok kísérték a rangadót a 114 vádpont miatti botrány árnyékában.
„Rossi csapágyasra járatta Szoboszlait” – Kirobbant az MLSZ-Liverpool vita, a szurkolók őrjöngenek
"A csapatkapitány ugyan komoly terhelést követően, ám sérülés nélkül tért vissza klubcsapatához." - üzente az MLSZ.
Hiába a Barcelona elképesztő fordítása, a show-t a Bayern München thrillere vitte el a Bajnokok Ligájában
Sallai Roland közel egy hónap után játszott újra.
Bulvár
Újabb orvosi vizsgálat kötelező szeptember 1-től: tízezreket érint évente
Szeptember óta újabb kötelező szűrővizsgálattal bővült a várandósgondozás. A veleszületett szifiliszbetegséget előznék meg vele.
Óriási spórolás jöhet: 1350 milliárd forintot nyerhet a kormány a 14. havi nyugdíjtételek befagyasztásával
Akár 1350 milliárd forintot is spórolhat a Tisza-kormány a következő négy évben, ha a 14. havi nyugdíjat a 25 százalékos szinten fagyasztja be a teljes bevezetés helyett.
Elképesztő képet rakott ki magáról Schmidt Mária, hogy beszóljon Magyar Péternek és Tarr Zoltánnak – Indul a „Napi Mari”
Új szerepben jelentkezik Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum korábbi főigazgatója, akit szeptemberben mentett fel tisztségéből Tarr Zoltán kulturális miniszter. A történész Facebook-bejegyzésében élesen bírálta
Ennyien nézték Orbán Viktort tegnap a Bayer Showban
Több mint 214 ezren követték átlagosan a HírTV Bayer Show című műsorának hétfő esti adását, amelyben Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke volt a vendég. A Nielsen Közönségmérés adatai szerint az
Nagy bajban Orbán Viktorék: teljesen illegális a Fidesz feketelistája
Nagy bajban Orbán Viktorék: teljesen illegális a Fidesz feketelistája! A NAIH közleményben szögezte le, hogy a politikai célú listázás súlyosan sérti a GDPR-t.
Öt perccel azután, hogy megszavazták a gyermekvédelmi törvényt, feloldották a jogállamisági eljárást: 4,2 milliárd euró érkezhet
Brüsszel szerint már jogállam vagyunk, újabb 4,2 milliárd euró érkezhet hazánkba.
Felér egy gyomrossal a Tisza-kormány számára, amit most kimondtak a szakértők
Óriási összegek, de csak mérsékelt hatás? Erre jutottak a szakértők, amikor mérlegre tették az uniós forrásokat.
Elszabadultak az indulatok a parlamentben, miután egy tiszás állítólag azt kiabálta be, hogy „mocskos paraszt”
Rögtön bocsánatkérésre szólították fel a képviselőt.
17 órán át kínozták az utasokat a Rómába tartó repülőgépen
A Qantas egyik Perth-ből Rómába tartó repülőgépén 17 órán át kínozták az utasokat a fedélzeti ágyi poloskák csípései. A 17 órán át kínozták az utasokat a Rómába tartó repülőgépen bejegyzés először A
Ez lehet a 14. havi nyugdíj sorsa: bizonytalan helyzet állt elő, amit nem árt tisztázni
A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy milyenek lesznek a költségvetési lehetőségek.
Leszálláshoz készültek a diákok, de a busz továbbgurult – ekkor vették észre, mi történt a sofőrrel - Videó
Már az ajtónál várták, hogy leszállhassanak, amikor az iskolabusz ismét megindult. A pennsylvaniai diákok hamar észrevették, hogy baj van: a sofőr rosszul lett, nekik kellett megállítaniuk a járművet.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Tatabányát is érinti a vonatok késése
- Jótékonysági koncertet szerveznek a soproni gyerekeknek
- Elhunyt a 111 éves soproni Elza néni
- Idén összefogva tartja meg a jótékonysági Rotary-bált a soproni klub
- Ezekre az állásokra lehet jelentkezni Sopronban
- A soproni Gyógyközpontban látogatási tilalmat rendeltek el
- Soproniak figyelem! Eltűnt a 13 éves Richárd
- Megkezdődött az online jegyértékesítés a soproni Euroliga Final Four-ra
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
